Nóri cukrász lesz

Cukormentes, mégis édes. Mi az? 

A találós kérdést kiegészíteném azzal, hogy liszt és tojás sincs benne. És mégis működik! Én csak mindenmentes sütinek hívom. Nincs sok macera vele, és tényleg ízletes, ha valaki szereti a tömény ízeket. De ami még fontosabb: gluténérzékenyek is fogyaszthatják, sőt tejcukor érzékenyek, valamint a paleo és a vegán táplálkozás hívei is. Valószínűleg sosem készítettem volna ilyen édességet, ha a nővérem nem áll át április környékén a vegán konyhára. Ez annyit jelent, hogy semmilyen állati eredetű ételt nem fogyaszthatott; a húson kívül a tejtermékek és a tojás is lekerültek a listáról. Így azért viszonylag nehéz édességben gondolkodni, a születésnapjára viszont mindenképpen szerettem volna valamilyen tortával előrukkolni. Bár a nővérem azóta engedett az étrendjén, ez a süti többször is elkészült. Azért szeretném megosztani ezt a receptet Veletek a blogon, mert rengetegen küzdenek valamilyen étel allergiával, vagy érzékenyek a hagyományos összetevőkre. A nővérem szülinapján nagy sikere volt! 

Ebben a süteményben a zsiradékot a kókuszolajból nyerjük. Nagyobb piacokon, vagy keleti boltokban könnyedén hozzá lehet jutni. Egy tanács: mint mindenből, ebből is olcsóbb, ha a nagyobb kiszerelést választjuk. Bátran meg lehet venni, mert elég hosszú ideig eláll. Bár olajnak hívják, abszolút szilárd állagú (inkább nevezném kókuszzsírnak). Használat előtt forró vízbe kell állítani, és meg kell várni, amíg felolvad, és cseppfolyóssá válik. Ezt érdemes egy 15-20 perccel azelőtt megtenni, hogy nekiállunk sütni, hogy mire összeállítjuk a tésztát, lehessen vele dolgozni. Pár szó a datolyáról: őt tényleg bármilyen nagyobb boltból be lehet szerezni. A lényeg, hogy mag nélkülit vegyünk, vagy ha nem találunk olyat, a netto súlyából vonjuk le gondolatban azok tömegét. Nagyon fura kis gyümölcs ez a datolya, mert ugye mi már aszalt állapotban találkozunk vele általában, és a méretéhez képest a magja elképesztően nagy. Kb olyasmi, mint az avokádónak a magja. Mikor megszereztük, akkor egy nagy késsel érdemes apróbb darabokra összevagdosni. Én nem szoktam beáztatni, ahogy a mazsolát szokás, de hallottam már erről a módszerről is. A datolya gyümölcscukor tartalma elég magas, és emiatt ragad is rendesen. Ezért nem kell a sütibe egyéb édesítőszer. És akkor most elárulok egy titkot. Mikor először készítettem ezt a tortát, akkor egyáltalán nem számoltam vele, hogy a datolya húsa jó vastag, és hogy ez nem fog tetszeni az aprítónak. Szépen belepakoltam, aztán elindítottam. Kb. 3 másodperc múlva leégett a motor, mert nem tudott elbánni a vastag, ragadós egész kis datolyákkal. Jó, persze nem volt egy nagy teljesítményű motor, valami teleshopos cucc volt, de ezt meg lehetett volna előzni az elő aprítással. Datolya-én 1:0. Amikor legközelebb sütöttem, már egyáltalán nem vettem igénybe a robotgép segítségét, hanem szépen késsel vagdostam össze. Ahogy a mandulát is. Ha kaptok eleve daráltat, akkor az a legjobb. Ha nem, akkor két lehetőség is van: vagy otthon ledaráljátok, vagy késsel durvára aprítjátok. Én mind a kétféleképpen elkészítettem, és tökéletesen működött így is, meg úgy is. Amúgy is szeretem a rusztikus dolgokat, annál pedig nincsen jobb, amikor egy nagyobb manduladarab roppan a szánkban. Aztán szitálhatjuk a kakaóport. Mi maradt ki? Ja igen, a gyümölcs. Ha szezonja van, akkor frisset használjunk persze, és gyakorlatilag bármilyen piros gyümölccsel működik. Én a savanykásabbakat ajánlom (áfonya, szeder, ribizli), mert ezek ellensúlyozzák a datolya édességét. De működik málnával, vagy eperrel is. Ha mélyhűtött gyümölccsel dolgoztok, ahogy tavasszal én is, akkor időben engedjétek ki, és a levét egészen nyugodtan öntsétek a masszához. Nem fogja eláztatni, csak krémesebb lesz tőle és ízesebb.

 

Amikor minden hozzávalót a megfelelő állapotban egymáshoz öntöttetek, akkor robotgép segítségével (alacsony fokozaton), de mégjobb ha botmixerrel (mert az egyben pépesíti is) viszonylag homogén masszát kell belőle csinálni. Nem lesz sima, selymes, közel sem. Az állaga a kókuszgolyóhoz lesz hasonló, szinte szilárd, kézzel formázható. Kanál segítségével bele kell egyengetni egy kerek sütőformába. Ha kisebb a forma, akkor vastagabb lesz a fala, ha szélesebb, akkor jobban szét lehet teríteni. Lehet vele gyurmázni, engedi.  160-170 fokon süssük kb 30 percig. Vigyázat, sötét színű, ezért nem látszik, ha megég. Mivel minden hozzávalója nyersen is fogyasztható, csak annyira kell megsütni, hogy kicsit jobban megszilárduljon és torta állagot kapjon. Akkor a legjobb, ha kívül keményebb, belül lágy. Mikor kész, akkor a tetejére a mézből, kakaóporból és kókuszolajból mázat készítünk. Ezt folyamatosan tessék kóstolni, mert a kakaópor eléggé tömény, ugyanakkor nem édes, és ki kell kísérletezni, hogy mikor lesz pont jó az édessége. A kókuszolaj miatt csak lassan dermed meg, szóval érdemes a már kihűlt tortára kenni, hogy utána hűtőszekrénybe lehessen tenni, ahol meg tud dermedni. Én sok gyümölccsel és mandulaforgáccsal a tetején szoktam tálalni. Na meg persze egy nagy adag zsíros tejszínhabot is el tudok mellé képzelni - persze akkor már borul az egész vegán koncepció :)

Erre a receptre itt leltem rá: http://pocakpanna.blogspot.hu/2011/08/vegan-afonyas-csokolade-torta-paleo.html Van ott még sok más hasznos recept is :) 

Vegán áfonyás-csokis torta

Hozzávalók a tésztához: 

 - 5 dkg dió/mandula

- 15 dkg datolya

- 5 ek kakaópor

- 1 tk fahéj

- 3 ek kókusz olaj

- 15 dkg áfonya/szeder/málna stb.

Hozzávalók a csokimázhoz:

- 20 g kókuszolaj

- 20 g kakaópor

- 10g méz

Díszítés 

- 15 dkg gyümölcs (olyan, ami a tésztába ment)

- mandulaforgács