Funky Funny

Van mögöttem pár mozgalmas hét, ez abból is látszik, hogy bár rengeteget sütöttem, ebből semmit nem tudtam befotózni és megírni sem a kis online szakácskönyvembe. Ennek a fánksütésnek is éppen ma két hete, szóval uff. És bár semmi extra nincs egy klasszikus szalagos fánk elkészítésében, attól különleges, hogy a Korival együtt csináltuk. Ez már a második alkalom, hogy együtt sütöttünk, és szeretném ezt a jó szokást megtartani, és állandó rovatnak megtenni. 

Hozzátenném, hogy száz éve nem csináltam fánkot, szóval nem volt és szerintem most sincs tuti receptem. Amikor annak idején készítettem, akkor nem kör, hanem párna alakú sütöttem szilvalekvárral töltve. Az isteni volt, elő is kerestem a receptet, de amikor elolvastam döbbenten láttam, hogy 6 tojássárgája kell a tésztába. Ezt nagyon sokalltam (szerintem az őrületesen kiszáríthatja a tésztát), és talán nem is volt annyi tojásom otthon, ezért más receptet kerestem. Alapvetően a tényleg a tojások számában térnek el a különböző receptúrák, illetve a hozzáadott cukor mennyiségében. Én nem szeretem túl édesre készíteni a tésztát, mert vagy bevonom mázzal, vagy lekvárra töltöm. A másik a méret kérdés. Most én mini fánkocskákat akartam csinálni, mert azt ilyen egy falatra be lehet kapni dolgokat jobban kedvelem. Tök cukik lettek, meg minden, de azért hozzá tenném, hogy minél kisebb a tészta felülete, annál jobban megszívja magát olajjal, illetve nem tud kialakulni rajta a kis szalagos réteg. Előbbi orvosolható alapos leitatással sütés után, utóbbi pedig semmit nem von le az íz értékből, maximum a tradíciókból. Összességében jó móka volt és egy hosszantartó, éjszakai zabálás :) 

A hosszas bevezető után akkor pár szó az elkészítésről. A tejet egy evőkanál cukorral megmelegítjük, aztán pár perc alatt, meleg helyen felfuttatjuk benne az élesztőt. Közben a lisztet tálba szitáljuk, a maradék cukrot, a vaníliás cukrot, a szobahőmérsékletű vajat és a tojássárgáját is hozzáadjuk, végül az élesztős tejet is. Én mindig fokozatosan adagolom a tésztához a folyadékot, mert így látom, mennyit vesz fel, ha pedig már jónak érzem, nem adok hozzá többet. Ezután egy jó negyedórát dagasztom. Rugalmas, nem ragadós tészta lesz belőle ha szépen kidolgozzuk. Letakarjuk, és egy órán át meleg helyen a duplájára kelesztjük. 

 

Ha megkelt, akkor lisztezett deszkán kb. másfél centisre nyújtjuk, és egy pogácsa-, vagy akármilyen szaggatóval kiszaggatjuk. Itt, ahogy fentebb említettem, a méretet szabadon választható, mi most kisebbeket csináltunk, de ha klasszikus szalagos fánk lett volna, akkor másfélszer ekkorát szúrtunk volna ki. A felébe mi újjal a közepébe kis mélyedést nyomtunk, hogy majd ide kanalazzuk a lekvárt. Kicsit még kelhetnek ezután is, közben kb fél liter napraforgó olajat egy vastag falú lábasban (vagy fritőzben) felteszünk a tűzre. Hogy meggyőződjünk róla, elég forró az olaj, egy kis tésztadarabot dobjunk bele. Ha azonnal feljön a felszínre és körülötte serceg az olaj, akkor jó.  Nem nagyon tudok hőfokot mondani, de ne legyen túl forró sem, mert akkor megégnek a fánkok. Mivel ezek kicsi tészták voltak, kb 1-1 perc elég volt mindkét oldalának. Ha kicsit hűlt, az egyik adagba ment a lekvár, a másikra pedig csoki ganache, amihez a csokit összemelegítjük a tejszínnel, amíg szép krémes és homogén nem lesz. Ja igen,  és még jönnek a kis cukorgyöngyök. Csak, hogy legyen egy kis flanc is :) 

Mini fánkok

• 50 dkg liszt
• 1 csapott kk só
• 2,5 dkg élesztő
• 3 dl tej
• 4 ek cukor
• 1 csom. vaníliás cukor
• 1 tojássárgája
• 7 dkg vaj
• 0,5 dl olaj

Tetejére:  

• lekvár
• 15 dkg csokoládé
• 2 dl tejszín 
• cukorgyöngy 

Vonzások és vonzások 

Cékla és csokoládé? Baromira passzol. Higgyétek el. Bár én hoztam létre kettőjük találkozását péntek este, nagyon hamar egymásra hangolódtak kerítő nélkül is. Múlt héten már hoztam nektek céklás ételt, ami szintén nem volt túl szokványos, de úgy látszik, nem tudok lekattanni erről a zöldségről. Olcsó, egészséges, sokszínű. Legalábbis bíborban erős, csak gumikesztyűben érdemes vele dolgozni, különben úgy fogunk kinézni, mint akik egész nap temperában tapicskoltak. 

 Több helyen, több oldalon is találtam már céklás csokitorta receptet, nem sokban különböztek egymástól, maximum az arányokban. Egyszerű elkészíteni, és nem túl időigényes (feltéve, ha valaki előttünk már megsütötte a céklát és csak turmixolni kell). Most nem találtam, és nem is kellett hatalmas céklát keresnem, 2-3 kisebbel indultam neki a sütögetésnek. Egyenként alufóliába csomagoltam, aztán egy tepsibe dobáltam őket, onnan meg a 200 fokos sütőbe. 1 óra kell nekik, hogy teljesen megpuhuljanak - ezt vehetitek irányadónak mindig. Ha kész, még melegen egy késsel húzzuk le a héjukat, és tegyük őket félre hűlni. Közben mérjünk ki minden hozzávalót - 3 edényre lesz szükségünk. Az egyikben pürésítsük le teljesen a cékláinkat. A másikba a lisztet, kakaóport, sütőport keverjük össze. A csokit kétféleképpen is felhasználhatjuk: vagy daraboljuk nagyon apróra és akkor a lisztes keverékhez dobjuk hozzá, vagy olvasszuk fel gőz fölött, és akkor majd a legvégén csurgassuk bele a masszába. Én most daraboltam, de csak azért, mert nem kaptam hirtelen teljesen sima étcsokoládét, hanem csak töltöttet (rigójancsi ízesítéssel) és ezért jobbnak láttam, ha viszonylag egyben kerül a sütibe. Amúgy nem tudom miért, de az eredmény teljesen jó lett, szóval akár meg is tarthatom ezt az íz-párosítást.

A harmadik edénybe mérjük ki a cukrot és a vaníliás cukrot, és kezdjük magas fokozaton verni a 3 tojással. Akkor lesz jó a massza, ha kissé kifehéredik, és jól besűrűsödik. Aztán jön az olaj,  és tovább keverjük. Amikor ez megvan, szépen adjuk hozzá a céklapürét, de már csak alacsony fokozaton keverjük. Ezután félre a robotgép, jön egy fakanál, amivel szépen hozzákeverjük a lisztes keveréket. Akkor jó, ha már teljesen homogén. Egy kisebb tortaformát vajazzunk, lisztezzünk ki, ebbe egyengessük bele a masszánkat. Egészen elképesztő színe van, annyira mély és intenzív, hogy napestig el tudnám nézegetni. Be vele a sütőbe, ne túl forróba, elég neki 180 fok és kb 25 perc. Ha a tetejét megtapintjuk, és érezzük, hogy összeállt, akkor már nem kell sokat sütni, mert a belseje sosem lesz szilárd, viszont kívül megéghet. 

Picit hagyjuk hűlni a formában, majd kapcsoljuk le, és tegyük tányérra. Akkor porcukrozzuk, ha már nem meleg, akkor viszont simán, mert nagyon jól mutat. Érdemes még langyosan megkóstolni, engem nagyon meglepett. A külseje ropogós és erősen tart, belül pedig, mintha egy külön krém lenne folyik ki a lágy céklás csoki. Harmonikus, nem tolakodó, én egészen ellágyultam tőle. Komolyan. 

Céklás csokoládétorta: 

- 2-3 kicsike cékla (20-25 dkg)

- 18 dkg liszt

- 6 dkg kakaópor

- 1 tk sütőpor

- 10 dkg étcsokoládé

- 3 tojás

- 16 dkg cukor

- 1 cs vaníliás cukor

- 2 dl olaj 

Időhúzás

 

Veszélyesek ezek a hosszú hétvégék - legalábbis rám nézve - mert versenyeznek egymással a 'muszáj' és a 'szeretném' teendők. Persze kit akarok átverni, ez nem verseny, mindig a 'szeretném' nyer. Ebben a 3 napban elég sokat voltam a konyhában, készítettem újdonságot, és amikor már leülhettem volna tanulni, akkor csináltam jól bevált klasszikust. Az az igazság, hogy be kéne fejeznem a szakdolgozatom, amit immáron kb 3 éve írok, ez alapján pedig minimum egy Háború és béke kellett volna, hogy kisüljön belőle. Sajnos ennél jóval vékonyabb, a tartalom talán izgalmasabb, viszont hiányzik még a megfelelő csattanó a végéről. Ha most éppen nem ezt a bejegyzést írnám, akkor foglalkozhatnék is annak kitalálásával... mindig ez a dilemmázás :) 

Mindenesetre ha más hasznosat nem is csinálok már ma, mint ezeket a csokis tekercseket, akkor sem keltem fel hiába. Puha tészta, belül krémes, kívül ropogós csokival. Megmondom őszintén, amikor benéztem a szekrénybe és a lisztet keresgéltem, rájöttem, hogy elfogyott. Ilyen elég ritkán fordul velem elő, de akkor úgy látszik, tényleg elég termékeny voltam az utóbbi időben. Összesen 20 dkg maradt az üvegben, úgyhogy csak féladag tésztát tudtam begyúrni. Talán nem is baj :) 

Sok várakozós idő van a kelt tészta készítésekor, úgyhogy a holt időkben lehet virágot locsolni, meg kiteregetni. A tejet kicsit megmelegítem, elkeverem benne a cukrot és az élesztőt. Meleg helyen (én rácsukom a mikró ajtót) felfuttatom. Közben egy tálba szitálom a lisztet, felütöm a tojást, beleszórom a vaníliás cukrot meg a csipet sót. A végén beleöntöm az élesztős tejet és egy jó negyed órát dagasztom, amíg teljesen sima, rugalmas tésztát nem kapok. Ha majd egyszer össze tudjuk hangolni a férjemmel, megkérem, hogy ő fotózzon, és akkor majd a gyúrási mozdulatokat is illusztrálni tudom. Takarjuk le egy tiszta konyharuhával, és 1 órát kelesszük. 

A töltelékhez a puha vajat a cukorral, kakaóval, fahéjjal robotgéppel kihabosítom, és félre teszem. Mikor már szépen megkelt a tészta téglalap alakúra nyújtom, és rákenem a kakaós krémet, úgy, hogy egy centire a széleit kihagyom. A rövidebb oldalakat behajtom, aztán hosszabb felől feltekerem. 

A tekercsekből egy éles késsel kis csigákat vágok ki, amit tepsibe vagy kerámia tálba sorakoztatok. A csigákat is 1 órát kelesztem. Mikor megnőttek (ne rakjuk őket túl közel, mert a sütés alatt még nagyobbak lesznek), akkor kis tejjel felvert tojással kenem le. 

Mehet a sütőbe 15-20  percre. Ha kicsik a csigák elég nekik negyed óra, ha nagyobbak 25 perc. Figyeljünk rá, ne száradjon ki, ne égjen rá a tojás. Ha kell, fedjük le. Ha kisült, még melegen tegyük rácsra és 2 dl forró (!) tejjel öntsük le őket. Ez azért kell, hogy ne száradjon ki később se a tészta, viszont mindenképp rácsra tegyük, hogy szépen le tudjon alul csorogni a felesleges tej. Talán jobban nézne ki a fotón, ha leporcukroznám a csigákat, de elég hizlaló ez már így is :) 

Csokis tekercsek: 

A tésztához:

40 dkg liszt

2,5 dkg élesztő (por vagy friss)

1 tojássárgája

4 dkg vaj

2 dl tej

1 ek cukor

csipet só

A töltelékhez:

10 dkg puha vaj

5 ek porcukor

2 csomag vaníliás cukor

3 púpos evőkanál kakaópor (cukrozatlan)

1 tk fahéj

Amikor minden rózsaszínben úszik

Ne legyenek illúzióink, ha céklával dolgozunk, az bizony nagyon fog. Erre fel kell készülni, és megfelelően elő kell készülni. De megéri, mert ez a roppant egészséges zöldség nagyon sokszínű, sokan mégis csak savanyúságként tudják elképzelni. A recept, amit most megosztok, Főzelékes Feritől, azaz Szatmári Ferenctől származik, és nagyon szívesen terjesztem az igét, mert nagyszerű ételeket álmodik meg a fickó! Mióta olvasom a blogját, azóta hihetetlen izgalommal pásztázok az áruházak zöldségpultjai között, és bármilyen fárasztó nap után is képes vagyok nekiállni egy-egy egészséges, lisztmentes főzelékének elkészítéséhez. Ennek a tormás-joghurtos céklafőzeléknek az eredeti receptjét itt találjátok: http://szatmariferi.blog.hu/2013/10/21/joghurtos-tormas_ceklafozelek_sult_sargarepaval 

Mindig szoktam írni a Facebookon a Ferinek, ha valamit elkészítettem, és bevált (eddig minden bevált), de szoktam változtatni is. Ezt a főzeléket én például nem sült sárgarépával, hanem fűszeres hamburgerhússal tálaltam. Miközben már ott lapul a hűtőmben a sült, fűszeres sütőtököm :) De az majd egy másik bejegyzés lesz.

Na most én az Aldiban találtam egy akkora céklát, ami egymagában 70 dekát nyomott, úgyhogy nem kellett több kisebbel bajlódnom. Az óriás céklát szépen becsomagoltam alufóliába, tepsibe tettem, aztán be a sütőbe egy jó órára. Annyi kell neki, hogy megpuhuljon, de azért néha forgassunk, nézzünk rá, nehogy megégjen. Mikor már majdnem kész, kezdhetünk a főzéshez előkészülni. A vöröshagymát meg a fokhagymákat felaprítjuk, az alaplevet kimérjük, kézhez készítjük. Ha lejárt a cékla ideje a sütőben, szépen kicsomagoljuk, és késsel lehúzzuk a héját, még melegen. Ha már meg tudjuk fogni, akkor 1 centis kockákra vágjuk, és félre tesszük.  A vaj és az olaj keverékére feldobjuk a hagymát és a fokhagymát dinsztelni. Ha már üveges, felengedjük az alaplével, beletesszük a reszelt tormát, és pár percig forraljuk. Ezután jöhet bele a joghurt, amibe már előzőleg szépen elkevertük a keményítőt, és pár csepp lével kicsit fellazítottuk. Ha benne van a joghurt is, akkor vegyük lejjebb a gázt, már ne forraljuk, csak melegítsük. Ekkor rádobjuk a céklakockákat, sózzuk, borsozzuk, belenyomjuk egy fél citrom levét, és szépen olyan 10 percig alacsony lángon összefőzzük. A cékla nem lesz vajpuha, nem is az a cél, csak hogy az ízek összeérjenek. 

A hamburger husihoz a darált húst a lereszelt hagymával, fokhagymával,  tojással, mustárral, chili szósszal és a fűszerekkel kézzel jól összekeverem. Egy serpenyőben hevítek egy jó pár evőkanál olajat, és a masszából kis köröket formázok. Rádobom a forró olajra, mindkét oldalát sütöm 5-5 percig (vagy addig, amíg szépen meg nem pirul és már nem esik szét) és a céklafőzelék tetejére teszem. Nekem nyammm az összhatás :) Közben meg lapítok, mert ez már megint nem desszert, és nem is menü. Haragszotok?

Tormás-joghurtos céklafőzelék: 

fél kg céklagumó
1 fej vöröshagyma finomra aprítva
2 gerezd fokhagyma átnyomva 
1 ek vaj
3 ek olíva olaj
2 dl alaplé
2 dl natúr joghurt
2 cm ujjnyi vastag friss torma reszelve, vagy egy ek ecetes torma
1 tk só
2 ek étkezési keményítő
pár csepp citromlé
frissen őrölt bors

Fűszeres hamburgerhús:

0,5 kg darált sertéscomb
1 csapott ek ketchup
1 csapott ek dijoni mustár
1 tojás
1 vöröshagyma reszelve
2-3 gerezd fokhagyma reszelve
só
frissen őrölt fekete bors
2-3 teáskanál majoranna
2 teásknanál chili szósz